Egyedül

A közös emlékek megfakultak,
Barátaid mind sorra elhagytak.
Kihez fordulj, ha öröm ér vagy bánat?
Hisz' magadra maradtál. Egyedül vagy.

A hajdan volt napi találkozások,
Azok a boldog órák, a mosolyok...
Akkor minden rendben volt.
Minden titok közös volt.

Élményekkel teli időszak zárult,
Mert kitárultak különböző kapuk.
Új utak voltak, új világba.
S gondolkodás nélkül elhagytak.

Ábrándjaid, félelmeid, terveid
Azóta kizárólag a Tieid.
Nincs kivel megoszd őket. Nincs senki.
Hozzád tartozik mind, ezek a Te részeid.

A boldog pillanatok emléke is szürke már s halovány;
Sírva borulok párnámra egy újabb magányos éjszakán.
Be kell ismernem: másra nem számíthatok...
Mert magamra maradtam. Egyedül vagyok.