2017. május 7., vasárnap

Léptek

Törött üveg-
darabok
között egyen-
súlyozol.

Csalódtál fiúban
és lányban,
kicsiben és nagyban.
Bántottak.

Hevesen dobogó,
félő szívvel,
a szilánkok maró
élén lépkedsz.

Mezítláb, véd-
telenül,
fázva (ELÉG!),
egyedül...

Kit keresel, merre
tartasz?
Van bárki, akiben
bízhatsz?

Utad során le-
gyengültél. Nézd:
küzdöttél, ámde
vért vesztettél.

Van értelme tovább
menned?
Nem pihensz le inkább?
(CSENDET!)

Dehogy pihensz! Csak
lépkedsz halkan tovább,
amíg célokat
elérhetőnek látsz.

Nézz körül: senki sem
érti,
meddig tudsz még mene-
telni.

Nem volt elég már a szen-
vedés?
Szemedbe beleégett
a fény?

Ne harcolj tovább! Pi-
henj le.
Aludj végre! Megér-
demled.

Csak azt kívánom:
legyél boldog.
Magam vigyázom
örök álmod.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése