2014. január 8., szerda

Rádöbbenés

Ember nincs, ki folyton boldog s elégedett,
Rossz napjaid, lásd, nem csak Neked lehetnek!
Néha beborulhat ugyan eged,
De hidd el, a Nap hamar kel reggel.
Az éjszakát átsírod tán, holott tudod:
Biztosan jobb és szebb lesz majd a holnapod.

Rossz, ha mindenki elárul, kiben megbíztál,
Pedig Te jóhiszeműen kitárulkoztál
Előttük. Azok előtt, kiket barátoknak hívtál...
Míg azt a bizonyos első kis követ rád nem dobták,
Melyet aztán mindig újabbak és nagyobbak követtek.
E végeláthatatlan sorozat tán sosem szűnik meg...

Az elején még hittél. Remélted,
Hogy barátaid okkal teszik ezt.
Azóta sajnos rájöttél, milyen emberek léteznek
Egy világban Veled. Ugyan beforrtak már a sebeid,
De harcod hegei nem tűntek el.
A nyomok ott maradtak szíveden.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése